mielőtt a dolgok zuhanni kezdenének

Érzi? Egyre sűrűbben
esnek a cseppek,
még egy kicsi
és felszakad az ég.
Ott már mintha nyílna is, uram,
lóg a lába az esőnek,
mindjárt a városra lép.
Magának nem hűti a
tarkóját az eső?
Rajtam csorog,
az izzadtságba keveredve,
de nem tud kihűteni.

Szúr ez a júniusi eső,
ahogy a bőrömre tapad.
Tűkkel szurkál mindenütt,
ez az üres június,
mikor nincsen hova menni,
fél tízig világos napokkal
csak téblábol az ember,
nem fér bele ebbe
a júniusba semmi.
Maga tudja, hol késik,
vagy hogy mibe akadt bele a nyár,
hogy nem tud ideérni?

Reggel is, itt álltam
a Moszkva téren,
olyan fáradt voltam,
hogy remegett körülöttem
minden. Mint mikor
a hőségben hullámzik
a látóhatár.
Remegett a lábam,
roppant a csontom
minden lépésnél,
sárga volt a tér,
mintha valami tartotta volna
a levegőben a port.

Tegye csak ide a kezét!
Most mondja meg,
nem pattog furcsán
valami itt
a medence tájon?
Nem? Pedig én tudom,
oda rakódott le valami.
Nem feszít, nem fáj,
csak érzem és
nem lesz ez könnyebb.
Az ember mindig akkorát lép,
amekkorát nem fél,
s ameddig engedi pattanás nélkül
a medencéje.
De félünk mind, nem igaz, uram?

Én hazamenni félek.
A bőröm összehúzódik,
ha csak belegondolok.
Félek a lakás ajtaját
kinyitni, aztán belépni
és hazaérni, uram.
Meg az a nyomasztó csönd, uram.
Abba süketül bele az ember.

Álltam a sárga Moszkván
és ásítoztam a villamosok felé,
néztem, hogy mászik
az ég szélére a nap
és vártam.
Vártam, mert tudja,
van egy pont.
Mindig van egy olyan pont
amikor megáll minden
a levegőben.
Még mielőtt a dolgok
zuhanni kezdenének.

Tudja, egy adott pontban minden
megáll, az idő is,
vagy mondjuk eláll az eső,
és nem csúszik tovább
az izzadság az ember hátán,
a fájás megállapodik
a koponya mögött, és
azon a ponton csillogni kezd a levegő,
csillog a levegő a porban,
és még mielőtt
minden zuhanni kezdene,
az ember egy pillanatig
otthon érzi magát.

Mintha hazaérkezne
ilyenkor az ember.
Azon a ponton egyszerre
veszíti el súlyát ember és gondolat.
Dől a föld felé a test
csont felé az izom,
arc felé az ököl,
de szökik a levegő
a kéz elől.
Azon a ponton megáll az idő,
és mintha megállna
a levegőben minden
és csak lebegne.

Így néztem én is a napsütést
ahogy a hegy csúcsán
billegett a nap,
csillogott a város,
mintha bekente volna
olajjal valami az ablakokat,
becsúszott a hegy mögé a nap,
számban egy cigarettával,
álltam és szuszogtam,
de nem jött ki belőlem a füst.

Láttam magamat,
ahogy fekszek éjszaka és
várom, hogy múljon az idő,
hogy legyen már reggel,
mert vagy túl nagy a zaj,
ahogy a szomszéd a gangra
kitolt asztal közepét
ököllel üti,
vagy részegen ordít, hogy
ki a hibás?,
ki a hibás?,
vagy csak forgok,
egyik oldalamról a másikra
helyet nem találva.
Nem tudok aludni, uram.
A lábamban, mint
izzó huzal,
feszül és éget
valami.
Talán a félelem,
vagy ez a folytonos késés,
amiben vagyok.

Forgok éjszaka és nem tudom,
hogy apám hol lehet,
meghalt, eltemettük, de nem
tudom, hogy mégis
hova tették őt el,
hogy nem hallja
amit mondok neki?
Nem válaszol.
Se kopogás, se kulcs zörgés,
a pizsamájának nincs szaga,
kikopott a házból és
hiába hívom, nem válaszol.

Álltam a téren és arra gondoltam,
apám is biztos itt van valahol,
beletekerve a csendbe,
csak a két szeme látszik, ahogy
tekintetével követ,
nézi, a lábamat,
ahogy húzza a testemet
előre a járdán.

Egészen apróra fogyunk
ebben a melegben,
pont mint az ember nyomai
halál után a házban.
Kisöpri a kéz
a nyomokat a porral,
letörli egy-egy vizes ronggyal
és nincs többé.
Vagy csak látni nem lehet.

Tudom, hogy ott van még
a távirányítón az ujjlenyomata,
egy-egy hajszál a ruhák közé
rejtve, kimoshatatlan hajszálak,
össze kéne azokat is szedni,
eltemetni, kidobni,
hogy múljon minden,
hogy segítsem a múlást.

A folyó sem kanyarodik magától,
hanem hajlítja valami.
Mondjuk, hajlítja
hosszú kezeivel az Isten
és messziről, hunyorítva nézi,
a hajlás mintáját,
és vár valamire.

Irodalmi Szemle online

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s