A mennyország tornáca

Szereplők:

Sztaniol – idős halott férfi
Szaniszló – fiatal halott férfi
Portás – középkorú nő
Pityu – fiatal férfi
Gizi – fiatal nő

Szín: a mennyek kapuja. A kapu előtt egy nagy íróasztal, telis-tele papírokkal, bélyegzőkkel, üres kávéscsészékkel. Egy középkorú nő ül az asztalnál és masszírozza a halántékát, láthatóan fáj a feje. Két férfi áll az asztaltól nem messze, Szaniszló és Sztaniol, utóbbi meztelen teljesen. Várakoznak, megilletődöttek, látni rajtuk, hogy elveszettek. Sztaniol fázik, Szaniszló érdeklődően nézelődik.

Sztaniol
Hejj, de sokat kell itt várni… Mikorra végzünk szerinted?

Szaniszló
Nem tudom. Bár nem biztos, hogy itt is hatvan percből áll egy óra, s hogy egy perc itt is hatvan másodpercig tart. (maguk mögé néz) Jó sokan vannak. Jó sok jó ember van. Ezek szerint. Ennek örülhetünk.

Sztaniol
Igen, igen. Csak én már fáradt vagyok azért. Legalábbis azt hiszem. Ez az egész meghalás, meg az alagút, meg a fény. Meg már mióta várunk itt. Azért már jó lenne fölvenni valamit. Kicsit kényelmetlen így, ilyen meztelenül…

Szaniszló
Azt elhiszem. Hideg van. Vagyis azt hiszem, hogy hideg van. Furcsa ez. Mintha az ember érezné,meg nem is érezné a hideget.

Sztaniol
Igen.

Szaniszló
A nagyapámnak régen, levágták a lábát. Na, neki volt ilyenje, hogy nem volt ott a lába, csak az a faláb, ugye a lába helyén, és még azt is simogatta, mert mondta, hogy fáj. Hiába nincs ott az a láb, csak a láb helyén a fa, azt mondta, hogy mintha az a faláb is fájna.

Sztaniol
Fájt a falába?

Szaniszló
Igen, azt mondta. És simogatta. Néha még masszírozta is.

Sztaniol
Érdekes.

Szaniszló
Lehet, ha az ember lábát levágják, akkor az a láb már a mennyországba kerül. Azért is érzi meg nem is érzi egyszerre az ember.

Sztaniol
Hát, az lehet.

Szaniszló
Mintha az ember már fél lábbal akkor a mennyországban volna?

Sztaniol
Hehe, előre küldte a lábát az öregapád. (nevet)

Szaniszló
Ne nevess, most komolyan. Ha levágják a lábadat akkor az lehet, hogy ide kerül. Azért is érzi meg nem is érzi az ember.

(hallgatnak)

Szaniszló
Már ha ez itt a mennyország, egyáltalán.

Sztaniol
Hát, ezt nem tudom. Mindenesetre jó lenne, ha legalább egy gatyát hozna valaki végre.

Szaniszló
Hát, az jó lenne.

(hallgatnak, nézelődnek)

Szaniszló
De akkor ez már a mennyország, mert meghaltunk. Az már biztos, hogy meghaltunk.

Sztaniol
Igen, ezen már én is rágódok egy ideje. De ha fázik az ember, nem tud olyan könnyen gondolkodni.

Szaniszló
Lehet, hogy te már nem is fázol, csak úgy megszoktad haldoklás közben, hogy úgy megmaradt benned a fázás. Nem?

Sztaniol
(szuszog, gondolkodik) Hát, én nem tudom. Tényleg lehet.

Szaniszló
Azt nem mondta soha senki, hogy a mennyországban hideg lenne. Akkor viszont lehet, hogy ez mégsem a mennyország.

Portás
Ez nem a mennyország, ez még csak a tornáca. Kérjük a kedves frissen érkezetteket, hogy halkabban fecsegjenek, ne akadályozzák a munkánkat!

Sztaniol
Elnézés, mikor végzünk itt?

Portás
Mondom, ne fecsegjenek! Így csak még lassabban haladunk.

Sztaniol
Nem kaphatnék…

Portás
(félbeszakítja) Mondom, ne fecsegjen!!! El se hiszem…

Sztaniol
Igen, rendben. De nem kaphatnék addig egy gatyát, amíg itt csendben várunk? Kicsit fázok, meg hát… kényelmetlen is. Vannak itt mások is, ha jól látom, ott áll egy gyerek. Azért, csak nem kéne… (mutat lefelé, szégyenkezik)

Portás
Én nem tudom, nem is értem. Maguk értik, amit én mondok? (tagoltan, szájbarágva) Hal-kab-ban! Értve? Jó.

Szaniszló
(suttogva) Ha ez itt a mennyek tornáca, akkor biztos nem kéne már fáznod.

Sztaniol
De azért egy gatyát…

Szaniszló
Hát, takard el magad a kezeddel.

Sztaniol
Jó. (eltakarja magát)

(hallgatnak, várnak)

Szaniszló
Szerinted miért várunk, mikor nincs is előttünk senki?

Sztaniol
Hát, nem tudom.

Szaniszló
Kérdezzük meg, hogy mi következünk-e, lehet, hogy a hölgy nem is tudja, hogy mi jövünk. Lehet, hogy itt nekünk kell kezdeményeznünk.

Sztaniol
Hát, nem tudom, kérdezd meg.

Szaniszló
Inkább te kérdezd meg.

Sztaniol
Én? Pucéran kérdezgessek ilyeneket? Hát, azt inkább nem.

Szaniszló
(a Portáshoz) Elnézést, kisasszony!

Portás
Mondom, halkabban. (dörzsöli a halántékát, majd kiszól a függöny felé) Pityu, van még valahol paracetamol? Széthasad a fejem.

Szaniszló
(Sztaniolhoz) Na, látod, neki is fáj a feje. Akkor ezek szerint ez a tornác, ez mégse olyan, mint a mennyország. Akkor a nagyapám lába is azért fájt, mert nem bírt bemenni a mennyekbe. Itt rostokolt az az egy láb szerintem. Azért is fájt annyira neki a helye. Mondjuk, egy láb, pár nélkül, nehezen is menne be.

Sztaniol
(csóválja a fejét)

Szaniszló
Na jó, mindegy. (a Portáshoz) Elnézést kisasszony, mi jövünk?

Portás
Majd ha szólítom magukat, akkor jönnek.

Szaniszló
De nincs is előttünk senki.

Portás
Ember, hallgasson el! Majd ha szólítom: jön. Addig meg: vár. Ennyi. Kezdjen el hallgatni, de gyorsan.

Szaniszló
Jól van, hát akkor én hallgatok. Csak gondoltam, hogy mivel nincs előttünk senki, akkor mehetnénk. Hogy hát, időt spóroljunk, meg a barátom fázik így pucéran.

Portás
(a függöny felé) Pityu! Van még paracetamol?

Pityu
(kintről bekiabál, nem látjuk, csak a hangját halljuk) Keresem! Kis türelmet. (beszalad egy pohár vízzel és a pirulával) Itt van. (ki)

Portás
(lenyeli a tablettát, a pohár vizet, néz maga elé, vár, felnéz az órára, rámosolyog Sztaniolékra, néz megint maga elé, vár, mosolyogni kezd, Sztaniolékhoz) Kérem a következőt! Most jöhetnek.

Szaniszló
Jó napot, kérem, mi együtt jöttünk.

Portás
Hmm… netán melegek?

Szaniszló
Jaj, nem, dehogy, neeem, nem. Csak valahogy együtt haltunk meg.

Portás
Értem. A homoszexualitás sem gond, van mindenre megoldás, ez itt mégiscsak a mennyek birodalma. Vagyis a tornáca annak. De azért elintézünk mindent. (ál-jóindulattal mosolyog) Na mutassák, milyen papírokat hoztak!

Sztaniol
Papírokat? Dehát senki sem mondta, hogy hozzunk papírokat. Kérem én pucéran haltam meg, nem volt nálam semmi.

Portás
(összeráncolja homlokát, két kézzel masszírozza halántékát) Már megint… (hátra szól) Pityukám, légyszíves, írj már egy jelentést, hogy ezekkel a papírokkal egyre több baj van. A nagy részük nem hoz magával egyet sem. Egy csomó embert vissza kellett már küldenem az életbe, hogy hozzanak igazolványt és papírokat. De ez így nem megy, akadályozzák a gördülékeny megboldogulást. Ezeket meg most nem tudom visszaküldeni, mert már eltemették őket. A múlt heti népírtás miatt
feltorlódott kicsit a munkánk. Szóval, na. Írj egy jelentést légyszíves, hogy megoldás kell erre a helyzetre, ha nem küldhetek valakit vissza.

Pityu
(be) Jó, de hogy írjam? Most akkor ez Jelentés vagy Kérelem?

Portás
Jelentés.

Pityu
De arra nincs formanyomtatványunk. El fogja fogadni így bárk is ott, feljebb?

Portás
Nem tudom, oldd meg.

Pityu
(a színpadról kifelé sietve kiabálja) Gizi! Gizike, gyere már, van itt két ember papírok nélkül, kéne írni egy nyilatkozatot!

Portás
(hátraüvölt) Nem nyilatkozatot, hanem jelentést, az Istenit! (Sztaniolékhoz) Pardon! Egy kicsit várniuk kell.

Pityu
(kihajol a színpadra a függöny mögül) Elnézésedet kérem. (a színpadra lógó fejjel kiabálja a függöny mögé) Gizi! Nem nyilatkozat, hanem jelentés!

Gizi
(csak a hangját hallani, nem jön a színre) Arra van formanyomtatvány?

Portás
(egyre idegesebben) Nincs.

Pityu
(üvölti) Nincs! Gizi! Nincs!

Gizi
(az ő feje is megjelenik a függönynél, Pityu feje mellett) Iktassunk be egy ilyen kérelmet, hogy fogalmazzanak formanyomtatványt jelentésre?

Portás
(a függöny mögé rugdossa Pityut) Tűnjetek már előlem!!! (észbekapva, hogy mégiscsak a mennyek kapuja előtt áll, moderálja magát és negédes vigyorral, elbűvölő hangon folytatja) Persze, hogy kérvényezzük a nyomtatvány beiktatását, de csak miután megírtátok a jelentést, lepecsételtétek és elküldtétek. Ne feledjétek a pecséteeeet! (vigyorog egyet Szaniszlóra és Sztaniolra, de a vigyor
átmegy vicsorba) Na, akkor folytassuk kérem. Szóval nem hoztak magukkal papírokat. Akkor vegyük fel az adataikat, szépen, sorban. (Sztaniolhoz) Magával kezdjük. Név? (írja)

Sztaniol
Sztaniol Imre.

Portás
Született?

Sztaniol
’44. február 27-én, Verbászon.

Portás
Anyja neve?

Sztaniol
Sztaniol Júlia, született Farkas.

Portás
Vallási felekezete?

Sztaniol
Római-katolikus.

Portás
Állampolgársága?

Sztaniol
Ez is kell?

Portás
Én kérdezek, maga válaszol.

Sztaniol
Értem.

(hallgatnak, a Portás vár, egyre türelmetlenebb)

Portás
Állampolgársága?

Sztaniol
Szerb.

Portás
Nemzetisége?

Sztaniol
Magyar.

Portás
Az meg hogy lehet? Várjunk csak.

Sztaniol
Magyar.

Portás
Jó, de van erről papírja?

Sztaniol
Hát itt nincs. De otthon van, hazaugorhatok érte. Mondták, hogy kelleni fog még az a magyar igazolvány, ha igazolnom kell, hogy magyar vagyok. De eddig nem kellett…

Portás
Na látja. De miért nem hordja mindig magánál, ha egyszer mondták, hogy mindig hordja magánál, mert bármikor igazolnia lehet vele a magyarságát?

Sztaniol
Mondom, hogy meztelenül haltam meg. De hazaugrok érte. Bár nem tudom, most mennyire vagyunk messze a lakásomtól…

Portás
Neeem, nem. Nem-nem. (rázza a fejét) Nincs időnk most a maga feltámasztására, meg komplikált is lenne. A kiírtottak miatt lett a sor torlódás, magát már rég eltemették. És hosszadalmas lenne az embereknek megmagyarázni, hogy hogyan is támadt fel valaki, aki nem a megváltó s még az ítélet napja is távol van. Jönnének a kérvények és az elégedetlenségüket jelentő levelek, a tüntetések, a hitetlenkedés elbúrjánzana, mert ha valaki feltámad, akkor miért nem támadhat fel mindenki, és nekem ehhez se időm, se erőm, és amúgy sem tartozik a munkakörömbe. Szóval nem ugrik haza.

Szaniszló
Pedig egyszerűbb lenne. Nincs itt maguknál olyan, hogy hiánypótlás?

Portás
Én kérdezek, maguk nem. (maga elé mormogva) Jaj, most mit csináljak? (gondolkodik, majd Szaniszlóhoz) Jól van, akkor addig vegyük föl a maga adatait. Neve?

Szaniszló
Szaniszló János.

Portás
Született?

Szaniszló
’84. április 19-én, Adán.

Portás
Anyja neve?

Szaniszló
Szaniszló Júlia, született Stein.

Portás
Vallási felekezete?

Szaniszló
Görög-keleti

Portás
(megvetően) Maguk aztán ráérnek ott a földön. (kifigurázva) Római, Keleti, ortodox… Győzze a szent észben tartani ezt a sok irányzatot, kapcsolatot. Ha az anyja született Stein, akkor miért nem református? Az volt a szokás, hogy reformátusok lesznek a… a… a Steinek.

Szaniszló
A görög-keleti jobban tetszett a nagyanyámnak. Szerette az ikonokat.

Portás
Ahh, ez a folytonos bálványimádás…

Szaniszló
Ó, ezek szerint ön, református?

Portás
Ebbe ne menjünk bele. (hátra) Pityu! Hozz egy kombinált vallásváltó bejelentőt! Megint egy váltós van itt.

Sztaniol
(Szaniszlóhoz, értetlenül) Váltós?

Portás
(rájuk se néz) Váltós, aki, vagy akinek közeli felmenői, élete során, vagy azt megelőzően felekezetet váltott. Mindent számon kell tartsunk a pontok miatt.

Szaniszló
Miféle pontok?

Portás
Aminek alapján meghatározzuk, melyik szinten kell elhelyezzük magukat. Jut eszembe, aláírták a hívő névjegyzéket? Az plusz 20 pontot ér.

Sztaniol
Hívői névjegyzék? Az meg micsoda?

Portás
Tehát nem írták alá. Mindegy.

Pityu
(papírral a kezében be) Itt a váltó. Kiket keressek ki?

Portás
Sztaniol Imre, Farkas Júlia, Szaniszló János, Stein Júlia. És nézd meg kérlek kedves, hogy az egyháztagsági díjat fizették-e rendesen és milyen
rendszerességgel. (Szaniszlóékhoz) Tudnillik, aki kampányszerűen fizet, temetés vagy keresztelés előtt, annak pontlevonás jár. Az úgy azért mégsem ér, nem igaz? A rendszeresség a jó. De ezt maguknak is tudniuk kell.

Sztaniol
Hát, ezek a pontok… De mit érnek ezek a pontok, mi van, ha nem lesz elég?

Portás
Ne legyen ilyen kishitű, biztos elég lesz az… Térjünk vissza magára, Szaniszló úr. Állampolgársága?

Szaniszló
Szerb.

Portás
Nemzetisége?

Szaniszló
(szégyenlősen) Magyar. (mentegetőzve) De csak félig! Mert ugye, félig sváb vagyok.

Portás
Még ez is. Hát meddig komplikálják még?

Pityu
(be) Itt vannak. Persze, hogy kampányszerű fizetés, és az is csak 82 és 89 után.

Portás
Miért nem fizették rendszeresen?

Sztaniol
Hát tudja, a kommunizmus, meg a háború… Fizettük mi, csak biztos elkeveredett a papír. Nálunk leégett sok templom.

Portás
Szerbiában?

Szaniszló
Ez Vajdaság.

Portás
Pláne!

Sztaniol
Hát ott épp nem égett le egy se, de mittudom én. Nagy ilyenkor a keveredés.

Portás
Nálunk nincs keveredés. Na mindegy, hagyjuk. Nézzük a pontjaikat. Sztaniol, magánál a gyónás az nem hogy csak és kizárólag ünnepkor, de olyan ritkán gyónt, hogy… én nem is értem. Minek jött ide, ennyi gyónás után? Mit csináljunk, mit csináljunk?

Sztaniol
Hát, ha ajálnhatnám, egy gatyát kerítsünk nekem, mert… ez így egyre kellemetlenebb. (Szaniszlóhoz) Mi lesz, ha ideadja azt a sok papirost és nekem meg kell fognom, akkor mivel takarjam majd el magam? Még csak az kell, hogy meglássa a…

Szaniszló
Majd a papírokkal takard el. Jó, nagy papírok ezek. Még szerencse.

Sztaniol
Igen, ez jó ötlet!

Portás
Ne beszélgessenek! Figyeljenek!

(figyelnek, a Portás töri a fejét, rágódik)

Portás
Jó, hát mindegy, most már úgyis késő van, meg a fejem is fáj… Essünk túl rajta, mondjuk ki, van elég pontjuk a mennyek birodalmába való bevándorlásra.

Sztaniol
Hála az égnek!

Portás
Csak nekem.

Szaniszló
És az én pontjaim? Én sosem voltam gyónni. Az most baj?

Portás
Bejutott maga is.

Szaniszló
De én nem…

Portás
Bejutott, punktum. Na, most akkor térjünk át a további problémákra. (a függöny felé) Pityuuuu! Hoznál ki két katalógust?

Pityu
(csak a hangja hallatszik) Elfogyott. Még tegnap. Tudod, a kiírtottak elvitték az összeset.

Portás
De róluk kiderült a végén, hogy nem is voltak keresztények. Akkor minek vitték el a katalógusokat? Ott fönt nincs nekik sajátjuk?

Pityu
De van. Csak mindegyiknek tetszettek a katalógusban lévő képek.

Portás
Megőrülök! Szóval. Nem tudom megmutatni, de majd akkor lassan magyarázom, hogy megértsék. Szaniszló, maga választhat, hogy akkor most a szerb vagy a sváb részlegbe akar kerülni, maga meg Sztaniol, mehet egyenest a szerbbe, már várják.

Sztaniol
Várjunk, én mért megyek a szerbbe?

Szaniszló
Én nem is tudok németül! Mit csináljak ott a svábokkal?

Sztaniol
Nem akarok a szerbek közé menni! Azok nem is katolikusak! Most hogy van ez kérem?

Portás
Jaj, hallgassanak, hallgassanak, egyszerre csak egy beszéljen. Mindjárt lejár a munkaidőm, nincs sok időm. Meg már erőm se. Szóval. Lévén, mind a ketten szerb állampolgárok, így egyértelmű, hogy a szerb mennyországba kerülnek.

Szaniszló
Nem lehetne abba, ahol a húsz szűz várja a férfiakat?

Portás
Minél többször szakít félbe, annál tovább tart. Szóval, a szerb mennyországból már visszajelezték, hogy mehetnek. Lévén, maga Szaniszló, félig sváb, így dönthet, saját belátása szerint, hogy a németek közé vagy a szerbek közé kíván felvételt nyerni.

(csodálkoznak, hallgatnak)

Portás
Na jó. Azt nem mondtam, hogy van mégegy lehetőségük is.

Sztaniol
Mehetünk a magyarok közé? Hát, hála Istennek!

Portás
Nem, a rendszernek. De figyeljenek, mert csak egyszer mondom el.

Szaniszló
Jó.

Portás
Mivel mindketten Jugoszlávia felbomlása előtt születtek, lehetőségük van a jugoszláv mennyországba kérelmezni a felvételt, bár azért mi nem vállalunk felelősséget. Mármint a körülményekért, meg a nemzeti összetételért. Azok mind nagyon furcsák. Azt az utasítást kaptuk fentről, hogy ne is bolygassuk a témát, mert őket még az Úristen sem érti. Szóval ez van. Szaniszló, hogy döntött?

Sztaniol
De kérem, nem lehetne, hogy mi a magyarok közé kerüljünk?

Portás
Hát, van magyar igazolványuk?

Sztaniol
Mondom, hogy otthon.

Portás
Azzal sokra már nem megyünk.

Sztaniol
Én a magyarok közé szeretnék kerülni, anyámék is ott vannak. Tujda nekik még oda szóltak a papírjaik, nem lehetne, hogy beengednek?

Portás
A szabály az szabály. (gondolkodik) Tudtommal van egy kisebb, magukat csángóknak hívó közösség, akiknek a tagjai kiszakadtak a magyarok közül, azok elég befogadóak szoktak lenni. A múltkor például felvettek két pakisztáni kislányt maguk közé.

Sztaniol
De én az apámék mellé szeretnék kerülni. A volt feleségem is oda fog kerülni. Ő magyar. Nem lehetne, hogy utána megkapom a lehetőséget, hogy én is oda kerüljek? Bár, igaz, hogy ő még él…

Szaniszló
Most gondolkodom, hogy a németeknél mi van? Ha oda kerülök, az mivel lesz jobb vagy rosszabb nekem? Végtére is, mindig érdekelt anyám kultúrája. Bár sosem beszélt velem németül… Van itt valami lehetőség megtanulni a nyelvet? Vagy ez rám van bízva?

Portás
Egyszerre csak egy kérdést, egy problémát oldunk meg. Verstehst? (kacsint Szaniszlóra, majd Sztaniolhoz) Maga elvált?

Sztaniol
Igen, még 82-ben.

Portás
Hát, ahogy elnézem, jó hatással volt magára, mert azóta fizette az egyházi díjat…

Pityu
(bekiabál) De nem rendszeresen.

Sztaniol
Hát, nehéz volt az asszonnyal. De én akkor is szeretném, hogy valahogy átkerülhessek a magyarok közé. Azért mégis. Nem lehetne a feleségem révén? Mert én nem akarok… nem akarnék mostantól mégtovább szerbül beszélni, meg…

Portás
Mi baja a szerbekkel?

Sztaniol
Hát semmi, csak.. Én ezt máshogy képzeltem. Azt hittem, hogy…

Pityu
(Sztaniolhoz) Hinni csak a templomban kell. Itt minden más, mint ahogy képzelik. (a Portáshoz) Édesem, én megyek. Az asztalodra készítettem a papírokat meg a kávépénzt. Csak a te részedet kell hozzátenned. Holnap találkozunk. (suttogva) Ezeket a csehszolvákokat meg küldd el gyorsan. Ne hagyd, hogy túlóráztassanak. Na szevasz! (el)

Portás
Szevasz! (Sztaniolhoz) Nem tudom uram, döntsön gyorsan, nekem lassan mennem kell, a váltás meg két órán keresztül tart, vagy most dönt, vagy fázik még itt két órát egy szál semmiben. (Szaniszlóhoz) Akkor adhatom a német bejelentkező lapot? Ki tudja tölteni?

Szaniszló
Mondom, hogy nem tudok németül.

Sztaniol
Nem akarok a szerbek közé menni. Azok nem is katolikusak. Mit csináljak én köztük?

Portás
Hát vannak különböző foglalkozások, tambura óra, guszla leckék… Amúgy katolikusak, hozzánk kerülnek a szerb-horvát keverékek. Azokkal jól ellesz, azok is kb úgy össze vannak zavarodva, mint maga. Csak ülnek és gondolkodnak. Na, adhatom akkor a bejelentő lapokat?

Sztaniol
Nem! Én a magyarok közé akarok kerülni. Mit kéne csinálni, hogy oda beengedjenek?

Portás
Hát, előszöris, kéne a magyar igazolvány. (mosolyog) Az ugyebár kilőve. Nem tudom. Esetleg, ha tudna mutatni papírt arról, hogy nem hozott magával bűntudatot, vagy ha van arról papírja, hogy szokott eleget keseregni…

Sztaniol
Milyen papírok? Nem látja, hogy meztelenül haltam meg? Nincs nálam semmi. De én magyar vagyok, hát miért nem érti meg?

Portás
Papírok nélkül sajnos nem tehetek semmit. Nekem is meg van kötve a kezem. (Szaniszlóhoz) Hier ist es. Bitte hier unterschriften!

Szaniszló
Tessék?

Portás
Én se tudok németül. Írja itt alá és mehet.

Szaniszló
De akkor ott engem senki sem fog érteni. Nem tudom, lehet, hogy végülis ez a végzetem. Ha anyám annak idején többet beszélt volna velem németül… De akkoriban már egyik sváb se beszélt úgy. Mindegyik magyarul tanult. Anyám is. Nem volt jó, ha az ember német volt a jugoszlávok között. Tudom, mikor az unokatestvéreim jöttek és játszottuk a Neretvai csatát, akkor mindig nekünk
kellett játszani a németeket és ők lehettek a partizánok. Sánta sváboknak hívtak minket. Még játékon kívül is. De az a játék… Hát az volt ám csak a szörnyűség. És kérdeztük apámat, hogy nem lehetne, hogy egyszer már végre mi legyünk a partizánok, az unokatestvérek meg a németek? De ő mondta, hogy nem, nem, mi vagyunk a házigazdák, nekünk kell játszani a németeket, a vendég gyerekek meg had lehessenek partizánok, ha már vendégségbe jöttek. Elég szörnyű volt. Mert tudja, a németek mindig veszítenek a Neretvai csatában. Az unokatestvéreim meg, hát… elég véres kezű partizánok voltak mindig a játékban. Azt a megaláztatást…

Portás
Akkor megy a jugoszlávok közé?

Szaniszló
Na, ott biztos nincsenek partizánok.

Portás
Hát, azok nincsenek. Bár, azt hiszem, van köztünk egy-két kiábrándult nyomorék, aki aztán megtért.

Szaniszló
Gondolja, velük lehetne játszani? És lehetnék én is a partizánok egyike? Ők meg kipróbálhatnák, hogy milyen németnek lenni. Az jó kis lelkigyakorlat, nem?

Portás
Kérem, ez itt nem purgatórium, nem próbál ki senki semmit. Ez itt a mennyek birodalma. Itt nem játszanak Neretvai csatát. Itt mindenki békés és nyugodt.

Szaniszló
Mindenki?

Portás
Mondjuk ott vannak a szombatisták. Na, azok alszanak, olyan nyugodtak. Várják az ítélet napját, akkor fognak feltámadni. De mondjuk van a másik véglet is, ott vannak a székelyek. Azok fölmentek a legfelsőbb felhőre, senki sem tudja mit csinálnak, nem engednek föl maguk közé senkit.

Sztaniol
Őhozzájuk nem lehetne bejelentkezni? Ők biztosan megértenének…

Portás
Mondom, hogy nem engednek fel maguk közé senkit. Valahogy kiszabadultak a románoktól. Mi sem értjük. De én ezzel nem is akarok foglalkozni. Tudják: ne szólj szám, nem fáj fejem. Valaki biztos odafigyel rájuk. Amúgy tényleg, ne vitázzunk tovább. Ha jobban belegondolok, nincs miért pattogniuk, az erdélyiek is a románok közé kapják a beutalójukat.

Szaniszló
Milyen érdekes, tudtommal azok is ortodoxok. Vagy nem?

Portás
Mindenütt vannak megtértek, átjelentkezettek, keverékek stb. Menjenek maguk is szépen a szerbek közé és akkor én is mehetek haza végre. Jó?

Szaniszló
Maga nem itt lakik?

Portás
Nem, én ateista vagyok. Mi, akik itt dolgozunk, mind ateisták vagyunk, éppen azért, hogy ne legyenek visszaélések. Én nem is értem magukat. Nem látják, hogy ez a sok vallás csak mindent összezavar?

Szaniszló
Esetleg mehetnénk magával?

Portás
Van tagadó nyilatkozatuk?

Sztaniol
Nincs. Még a fenekembe dugva se hoztam papírokat. Nincs nálam egy sem.

Portás
Meg van kötve a kezem. Na, írják alá, vagy a szerbet, vagy a jugoszlávot és haladjunk.

Sztaniol
Én a magyarok közé…

Portás
Tudom, de nem lehet. Ne károgjon.

Sztaniol
És ha fizetnénk? Vagy mittudom én. Csinálnánk valamit magának. Lehetnénk a csicskásai. Akkor el tudná intézni valahogy?

Portás
Hát nem tudom… Az ilyesmi sosem jó. Meg úgyis kitudódik. Túl közel vagyunk itt már a Jóisten szeméhez, ami amúgy is mindent lát. Nem kéne ezzel itt viccelődniük se.

(Sztaniol és Szaniszló elszomorodnak, a Portás szíve megesik rajtuk)

Portás
Na egye fene, most már úgyis vége a munkaidőmnek… Segítek kérvényt írni.

Sztaniol
Megteszi? Jaj, köszönjük asszonyom, jaj, hát az életünket menti meg ezzel!

Portás
Azt már nem igazán. De haladjunk. Segítek megírni. Aztán iktatjuk, lepecsételtetem Gizikével és akkor azt majd előbb-utóbb elbírálják. De van egy kis baj, az elbírálásra azért várni kell egy kicsit.

Sztaniol
És hol kell várjunk.

Portás
Hát, van egy kisebb gyűjtő felhőnk.

Szaniszló
És kik vannak még ott?

Portás
Hát, egy-két elzászi német, pár macedóniai albán, albániai görög, csehországi németek, egy halom határontúli magyar meg pár indián, akik akaratuk ellenére lettek megkeresztelve. Ott, velük várhatnak.

Szaniszló
Nahát! Hát, maguknak sem egyszerű…

Portás
Ugye? Na, jöjjenek, megírjuk, szerzünk magának egy gatyát és mehetnek. (a függöny felé) Gizi, keríts már elő egy-két üres papírlapot! (maga elé) Sírba visz engem ez a munka…

Függöny

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s